Snowhunter oldala

„Gyárkémény-effektus”, avagy miért eshet hó ipari üzemek körül inverzió esetén


 

Az ipari létesítmények köztudomásulag (erőművek, nagyobb ipari komplexumok) technológiai fejlettségi fokuk függvényében hatást gyakorolnak környezetükre, különösen igaz ez a vegyipari létesítményekre.
Az ilyen ipari egységekből kiáramlott nagy mennyiségű gőz, ill. szilárd szennyező szemcsék (hűtőtornyok fáradt, „hideg” gőze, a gyárkémények gőzállapotú mellékterméke, ill. por, korom, egyéb szilárd szennyezők) nagy száma az időjárási viszonyok függvényében változtatja a szűkebb környezetének mikroklimatikus viszonyait.
A nyári félévben erős termikek kialakulását okozhatják, elősegítve ezzel a feláramlásokat, ha a légkör instabilítása ezt lehetővé teszi (pl. a nyári záporoknál a nagy városokhoz hasonlóan nagyobb eséllyel okozhatja a csapadék intenzításának helyi növekedését).
A téli félévben ugyanezen tényezők még érdekesebb helyzetet teremthetnek, erről szól eme „iromány”.

A Kárpát-Medence időjárásának jellemzője az ilyenkor fellépő hidegpárna jelenség.
Ilyenkor a megülepedett hideg levegő fölé áramló melegebb levegő konzerválja a talajközeli levegőt, az így kialakuló INVERZIÓ meggátolja a függőleges mozgásokat, így a fent említett szennezőanyagok a talajközeli légrétegben fejtik ki hatásukat.
Ilyen esetben az alaphelyzetben telített, gyakran sűrű, ködös, fagyos levegő keveredik a gyárterületekről kiáramló szintén telített levegővel, és a sok szilárd szennyező areoszol hatására a harmatpontot elérve a felhőképződési jelenség létrejöhet egy-két száz méteres magasságban.
Az ipari üzemek „kondenzációs-magvai” jellemzően (NH4)2SO4 magvak, melyek jó nedvszívó tulajdonságuk révén könnyen cseppkeletkezés „alapjai” lehetnek.
A kialakuló még eredendően kisebb átmérőjű (~1 mikron) cseppek, az itt nem részletezendő csapadékkeletkezési elméletek alapján csapadékelemekké alakulva (100 mikron, vagy afeletti átmérő) megkezdhetik „útjukat lefelé”, mint hullócsapadék.
A késő őszi, vagy enyhébb téli hőmérsékleteknél sűrű szitáló eső formájában érkeznek, „megfelelően” negatív hőmérséklet esetén szerkezetük többnyire a hódarára jellemző, igen apró, de rendkívül sűrűn eső szemek formájában, ritkábban viszonylag nagy átmérővel (1-2mm) is rendelkezhetnek, rostos, majdnem pehelyszerű állaggal.
A fentebb említett időjárási viszonyok, valamint csekély légáramlatok esetén a téli hónapokban így akár tekintélyes, centiméterekben mérhető „hótakaró” is eredményeződhet (személyes tapasztalataim alapján egy meg nem nevezett Észak-Magyarországi vegyiüzem esetén egy télen akár többször is előfordul 0,5-1, ritkábban akár 2-3 cm-nyi fehér lepel) egy ipari létesítmény közvetlen (általában 300-800m, ritkábban 1-5 km) környezetében.


Szabó József

Vissza a főoldalra